A vödrös tejfölben nem csak a tejfölt imádom, de azt a fedeles kis vödröt is, ami a tartalom elfogyasztása után újrahasznosítható. Szuper tároló eszköz; zárható és mosható. Számos dolgot tartok bennük nemcsak a kreatív kuckómban, de a konyhában is. Ezekben kapnak helyet a különféle lisztek, gabonafélék, magvak; jelenleg körülbelül 15 vödör sorakozik egymás mellett. Két gondom volt csak velük: egyrészt csak a fedelükön akad olyan felület, ahová filccel fel tudom írni, hogy mi van bennük, másrészt kicsit zavar a lemoshatatlan gyári felirat, márkajelzés és egyéb szöveg rajtuk. Ezért úgy döntöttem praktikusabbá és csinosabbá varázsolom őket. 

Most lássuk mire lesz szükségünk ehhez a projekthez. Természetesen tejfölös vödörre és olyan anyagra, amivel bevonjuk majd. Én erre pamutvásznat használtam. Sötét színeket választottam, hogy a vödrön található felirat ne látsszon át. Szeretem ezt az anyagot, ezzel a legegyszerűbb dolgozni, de a rugalmasabb anyagok ilyen célra talán praktikusabbak, hiszen a vödör a szája felé tágul, és egy elasztikus anyag jobban rásimul majd. De erre még visszatérek. Szükség lesz a zseniális ragasztópisztolyunkra - zseniális, mert mindenre jó -, ragasztószalagra, filc anyagra és a díszítéshez tetszés szerint szaténszalagra, csipkére, farkasfog nevezetű (hullámos) szalagra, stb. 

A legnehezebb lépés a az anyag kiszabása. Használjunk egy papírlapot mintának és azt javaslom, hogy ha nem rugalmas anyaggal dolgozunk, akkor két darabból állítsuk majd össze a doboz ruháját. Mérjük le a vödröt:

• magasságát az aljától a pereméig
• a perem alatti rész hosszát a két fül között
• a vödör alsó szélének a hosszát a vödör felén, azaz a két fül között

Ezekből a méretekből kellene egy trapézszerű alakzatot rajzolni annyi csavarral, hogy az alsó oldalt homorítjuk, a felsőt domborítjuk. Mutatom:

Az anyagra úgy rajzoljuk át, hogy az aljára és a két oldalára még hagyjunk rá a mintánkra 1,5-2 cm-t a ragasztáshoz. És most jön az az okosság, amire utaltam, hogy visszatérek. A méteráru boltban az eladó hölgy azt javasolta, hogy ha pamutvásznat ilyen célra használok, átlósan szabjam ki a mintát az anyagból, mert abban az irányban a vászon kissé rugalmas. Hasznos tanács. 

Ragasszuk fel az egyik darabot ragasztópisztollyal a vödörre. A vödör fülei mutatják, hogy hol van a vödör fele, ahhoz kell igazodnunk. Segítségként használjunk cellux vagy papírragasztót, amivel ideiglenesen lerögzítjük az anyagot a vödörre, hogy könnyebb legyen ragasztani. Így ni:

A másik anyag széleit visszahajtva leragasztottam (ragasztópisztollyal), mintha beszegtem volna. Ez lesz a "felső anyag", hiszen a vödör felénél picit fedni fogja egymást a két anyagdarab és így még véletlenül se foszlik majd el. 

Felragasztjuk ezt a darabot is. Most is használjunk segítségként ragasztószalagot.

A vödör aljára pici hajtásokkal ragasszuk le az anyagot. Nem baj, ha nem szép, ezt még úgyis leragasztjuk. Ehhez vágjunk egy filckorongot és ragasszuk fel. 

A tetejét is bevonjuk.  Hogy ne legyen olyan egyhangú a tárolóedényünk, díszítsük a dobozt. Használjunk csipkét, szalagokat, strasszokat, bármit, ami a kreatív felszereléseink között akad és rögzítsük ragasztópisztollyal.

Na és persze az sem árt, ha tudjuk, hogy mi van a dobozban, hiszen a vödrök bevonásának egyik célja számomra az volt, hogy felcímkézzem őket. A postás a napokban hozta meg a krétával írható matricáimat és a folyékony kréta tollat. Ezt láttátok a facebook oldalon. Emlékeztek? 

Szuper találmány mindkettő. A filccel sokkal könnyebb írni, mint a hagyományos krétával (várjunk, míg megszárad, akkor lesz fehér!), a matricáról pedig a felirat letörölhető majd újraírható. Tehát az sem gond, ha elrontod a címkét vagy később mást töltesz a vödörbe. 

Végül megmutatom, hogyan is fest a már elkészült két "felruházott" vödröm a konyha polcán:

Jó kreatívkodást!